A római pápa
Ahogyan az Úr rendelése szerint Szent Péter és a többi apostolok egyetlen testületet alkotnak, úgy kapcsolódna egymáshoz Péter utóda, a római pápa és az apostolok utódai, a püspökök is.
A püspökök testületének feje a római egyház püspöke, akiben jelen van az a tisztség, amelyet az Úr sajátosan Péternek adott meg, aki első az apostolok között; ez a tisztség utódaira is átszáll. Ez a püspök Krisztus helytartója és ezen a földön az egész egyház pásztora; tehát hivatalánál fogva a legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes rendes hatalma van az egyházban, és ezt a hatalmát mindig szabadon gyakorolhatja.
(Az Egyházi Törvénykönyv 330-331 kán.)
Jóllehet a katolikus egyház Jézust tekinti legfelsőbb lelki vezetőjének, a földi egyházszervezet legfőbb pásztora – Krisztus földi helytartójaként – Róma püspöke, a pápa, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egész egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Mivel Jézus Szent Pétert a többi apostol fölé emelte, ezzel a katolikusok szerint a pápai szolgálat alapját vetette meg. (A pápa egyik latin elnevezése: servus servorum Dei = Isten szolgáinak szolgája.)
Ferenc
pápa életútja
Ferenc pápa (született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, Argentína, 1936. december 17. –). A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta pápává. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le önként a pápai tisztségről. Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.
Pápává választásáig 1998-tól Buenos Aires érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa.
Buenos Airesben született ötgyerekes olasz emigráns családba. Apja Mario José Bergoglio vasúti munkás, anyja Regina María Sívori háztartásbeli volt. Egy gyermekkori légúti fertőzés miatt kivették a fél tüdejét.
A Buenos Airesi Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a villa devotói szemináriumba, és 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben. Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a san migueli Colegio Máximo San Joséban. 1964-től 1965-ig Santa Fében, 1966-ban Buenos Airesben tanított irodalmat és pszichológiát. 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970–1971-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le. 1972-től 1973-ig novíciusmesterként szolgált, 1973-tól 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. 1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Doktori disszertációját Németországban fejezte be 1986 márciusában, ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.
1992. május 20-án kinevezték Buenos Aires segédpüspökének és Auca címzetes püspökének; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 2008. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.
II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.
2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros legesélyesebb ellenfele volt. Egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.
2013. március 13-án 19:06 órakor választották meg a 266. pápának a konklávé második napján, az ötödik választási fordulóban. Pápaként a Ferenc nevet vette fel, a vatikáni szóvivő elmondása szerint Assisi Szent Ferenc tiszteletére, mivel fontosnak tartja a szegények ügyét. Így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eleddig nem használt pápai nevet választott. Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amilyenen előtte még senki.
Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták.
A római Szent Péter-bazilika Michelangelo által tervezett kupolájával a világ egyik leghatalmasabb temploma.
A katolikus egyház központja, a római pápa székhelye. A pápa a világegyházat a Rómában lévő – független államként működő az olasz főváros, Róma belvárosától közigazgatásilag elválasztott,- Vatikánvárosból kormányozza, amelynek szintén ő az államfője. A pápát a pásztori tevékenységének gyakorlásában legfőképpen a Római Kúria segíti, amely részt vesz az egyházon belüli, a társadalom különböző területein, valamint a nemzetközi életben végzett tevékenységekben. Ezenkívül a pápát segítik – főként konzultatív, illetve tanácsadói szolgálattal – a püspöki szinódusok, valamint – mind testületileg, mind egyénileg – a bíborosok kollégiuma. A bíborosok testületének a feladata konklávé keretében a pápa megválasztása is, amely tisztségre az egyház bármely férfi tagját megtehetik, de a 14. század óta a bíborosok közül szoktak választani. Az Egyház hivatalos rendelkezéseit az Egyházi Törvénykönyv tartalmazza. A katolikus egyház hivatalos nyelve a latin, de a vatikáni közigazgatásban elsősorban az olasz nyelv a használatos, emellett további hat nyelv (angol, francia, lengyel, német, portugál, spanyol) félhivatalos státuszt élvez. Itt található a világ második legnagyobb méretű temploma a katolikus Szent Péter-bazilika, mely épületként az egyház egyik jelképévé vált.
Az egyház hierarchikus felépítése
A katolikus hierarchiában az egyházi rendet a klerikusok alkotják. Három nagyobb rendre oszlik: püspökség (episcopatus), áldozó papság (presbyteriatus), szerpapság (diaconatus). A klerikusok azok a férfiak, akik részesültek a szolgálati papság szentsége, az egyházi rend három fokozatának – diakónusok, papok, püspökök – valamelyikében.
Területi felosztás
Az egyházmegye (püspökség, dioecesis) a püspök által vezetett egyházkormányzati egység. Több egyházmegye alkot egy egyháztartományt (érseki széket). Az egyházmegyék élén a megyés püspök áll. Az egyházmegyék kisebb egységei a főesperességek, amik esperesi kerületekre tagolódnak tovább. A legkisebb területi egységek a plébániák, más néven egyházközségek, vezetésükre egy vagy több pap van kinevezve.
Három évszázad pápái:
XIX. század
251. VII. Piusz 1800 – 1823
252. XII. Leó 1823 – 1829
253. VIII. Piusz 1829 – 1830
254. XVI. Gergely 1831 – 1846
255. Boldog IX. Piusz 1846 – 1878
256. XIII. Leó 1878 – 1903
XX. század
257. Szent X. Piusz 1903 – 1914
258. XV. Benedek 1914 – 1922
259. XI. Piusz 1922 – 1939
260. XII. Piusz 1939 – 1958
261. Boldog XXIII. János 1958 – 1963
262. VI. Pál 1963 – 1978
263. I. János Pál 1978
264. II. János Pál 1978-2005
XXI. század
264. II. János Pál 1978-2005
265. XVI. Benedek pápa 2005-2013
266. Ferenc pápa 2013-
Érdekes adatok a pápaság történetéből
-Ferenc a 266. pápa, az ellenpápákkal együtt a mai napig 307 pápa uralkodott.
-Ebből 32 ellenpápa Rómában, 2 Pisában és 5 Avignonban lépett föl.
-Ezen felül további 3 pápa esetében kétségbe vonható uralkodásuk legitimitása.
-II. István esete a legkülönösebb. Ugyan megválasztották pápának, de székfoglalása előtt meghalt.
-A fennmaradt 265 pápa közül 258 uralkodott Rómában és 7 Avignonban.
-A legnépszerűbb név a János volt, összesen 23 pápa, illetve ellenpápa viselte ezt a nevet. 18-cal második helyen áll a Gergely, majd 16-tal a Benedek áll a dobogó alsó fokán. Ferenc nevet 2013-ig még nem választott egyetlen pápa sem.
-13 pápa mártírhalált halt (10 pápa 250-ig, újabb három 250-500 között), 2 pápát meggyilkoltak (750-1000 között).
Pápai jelvények
-Tiara: pápai hármas korona. VI. Pál pápa óta nem használják.
-Infula. XVI. Benedek címerében tiara helyett egy infula (süveg) látható.
-Pásztorbot: a 7. századtól használják.
-Pallium: Gyapjúból
készült fehér szalag, ami a nyakat
gallérként veszi körül, elöl és hátul
rövid szárral, hat kis fekete
kereszttel beleszőve. A pápával való
hűség jeléül az érsekek is viselik.
A pallium az elveszett
bárányra emlékeztet, amelyet a pásztor
vállára vesz, ezért bárányok gyapjából
szövik. A pallium tehát a jó pásztor
jelképe, aki gondját viseli a nyájnak.
A római egyházzal való szorosabb
egységet is kifejezi a pallium. A II.
Vatikáni zsinatig a pallium viselése
szigorúbb szabályokhoz volt kötve.
Csak nagyobb ünnepeken, nagyobb
szertartások alkalmával viselték. Ma
már az érsek vagy a püspök is minden
szentmisén viselheti.
A pallium használata a keleti
egyházakban is szokásos és mindegyik a
saját hagyományait és egyházfejedelmét
követi. A Róma melletti Tre Fontane
trappista kolostor szerzetesei minden
évben felnevelnek két bárányt, ezek
gyapjának egy része szolgál a
palliumok szövéséhez.
-Pápai kulcsok: A Földi és a Mennyei Királyságok kulcsai.
-Halászgyűrű:
aranygyűrű Szent Péter képével.
A
halászgyűrű a halászó Szent Pétert
ábrázolja. A dombormű körül a pápa
neve olvasható. A pápa halála után a
gyűrűjét összetörik. Az új gyűrű már a
konklávén is jelen van, a névnek ki
van hagyva a hely.
A gyűrűt 1842-ig használták hivatalos
dokumentumok lepecsételésére. Minden
pápának új gyűrűje van, ami aranyból
készül. A beavatási szertartás
alkalmával a gyűrűt a camerlengo
ünnepélyesen felhúzza az új pápa bal
kezének gyűrűsujjára. A halál beálltát
követően pedig ugyancsak a camerlengo
más bíborosok jelenlétében
ünnepélyesen összetöri egy
ezüstkalapáccsal. Erre azért van
szükség a hagyomány szerint, hogy a
pápai interregnum időszakában ne
hamisíthassanak dokumentumokat a gyűrű
pecsétjével.
IV. Kelemen pápa tesz először említést
1256-ban unokaöccsének, Peter
Grossinak írt levelében a
halászgyűrűről, amelyet magánlevelei
lezárására használt: az olvasztott
viaszba nyomta a gyűrűt. A nyilvános
dokumentumokat ezzel szemben a pápai
pecséttel zárták le, amelyet
olvasztott ólomba mélyesztettek bele.
Ezeket a dokumentumokat nevezték
később bulláknak (a bulla eredetileg
az olvasztott ólomdarabot jelentette).
A halászgyűrű használata a XV.
században változott meg, amikor pápai
leveleket zártak le vele. Ez a
gyakorlat 1842-ben fejeződött be.
Századokon át a halászgyűrűt nem
használták a gyakorlatban, hanem
inkább feudális szimbólum volt. A
bíborosok még ma is a pápa elé
járulnak, hogy térden állva
megcsókolják a gyűrűt.
-Sedia gestatoria: pápai trón, amelynek 20. század végi mozgó változata a különleges kialakítású páncélozott gépjármű, a pápamobil.
-Pápai kereszt
-Szent
Péter-bazilika
erkélye.
Ferenc pápa címere
„Meglátta őt Jézus, megkönyörült rajta, és kiválasztotta”
Ferenc pápa címere
Püspök süveg = Püspöki méltóság jelképe
Püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal = A pápai hatalom jelképe
Két kulcs = Péteri hatalom jelképe
Vörös kötél = Vértanúság és a szerzetesi fogadalom jelképe
Sugárzó nap, amelyben vörös színnel három betű látható = Jezsuita rend jelképe
IHS = Jézus nevének görög monogramja.
Kereszt = A megváltás fája
Három fekete szög = Krisztus kínszenvedésének jelképe
Csillag = Szűz Mária jelképe
Nárdusz virág = Szent Józsefre utal