Az alábbi linkre kattintva, hosszabb leírás olvasható a napi szentről.

                                            

                             Október 28.

SZENT SIMON ÉS SZENT JÚDÁS TÁDÉ                                         APOSTOLOK

                                            Ünnep

Simon neve (nem Simon Péter apostol) tizenegyediknek szerepel az apostolok jegyzékében (Mt 10,4). Kánaánban született, mellékneve: „a Buzgó”.

Júdás Tádé az az apostol, aki az utolsó vacsorán megkérdezte az Urat, miért csak az apostoloknak, és nem a világnak nyilvánította ki magát (Jn 14,22).

Szentírási szakaszok: Ef 2,19-22; Lk 6,12-19


                    November 1.

                MINDENSZENTEK ÜNNEPE

                            Főünnep

Isten az embereket közösségi természetük szerint vezeti az üdvösségre. A még úton levők feltekintenek a már célbaérkezettekre, s bíztatást merítenek abból, hogy látják mindenféle nemből, korból, állásból, nemzetből a megkoronázottakat Isten országában. Senkit sem akarunk figyelmen kívül hagyni azokból, akik Isten látására jutottak, s ezért szentelünk külön ünnepet Mindenszenteknek, tehát azoknak is, akiknek nevét egyedül csak Isten ismeri.

Az ünnep a 7. századból ered, akkor szentelték fel a hajdani pogány Pantheont (Rómában) Máriának, a vértanúknak és minden szenteknek közös tiszteletére.

Szentírási szakaszok: Jel 7,2-4.9-14; 1 Jn 3,1-3; Mt 5,1-12a


SZENT BEDA VENERABILIS ÜNNEPI BESZÉDÉBŐL

„E mai napon, szeretteim, mind valamennyi szentnek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben. Ha hevesebb a harc, nagyobb a bátor harcos dicsősége is. Hol növekednek a kínzatások, ott növekszik a megérdemelt jutalom is. Hiszen Egyházunk magában a Főben, Krisztusban kapott oktatást arról, hogy sem szégyentől, sem kereszttől, sem haláltól ne féljen, hanem megerősödjék: nem ellenállva, hanem eltűrve mindezt.

Ó valóban boldog anya ez az Egyház, melyet az isteni kegyelem kitüntetése ékesít, a győzedelmes mártíroknak dicső vére feldíszít, a szüzek ragyogása szépséges ruhába öltöztet: virágcsokrából nem hiányzik hát sem a rózsa, sem a liliom. Hát rajta, kedveseim, a küzdelemre! A harcból hazatérőket kitárt karral várják a mennyei városban! Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk. Nem vagyunk mi jövevények, hanem a szentek polgártársai, Istennek házanépe, és Krisztusnak örökösei.”

"Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még, ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem,nem hal meg örökre.

                    November 2.

                 HALOTTAK NAPJA

                            Emléknap

Tegnap a diadalmas Egyházról emlékezett meg a liturgia, ma a szenvedő Egyházra fordítja a hívek figyelmét.

Ezen a napon ünnepélyes gyászmisében mindnyájunk közös édesanyja, az Egyház imádkozik elhunyt gyermekeiért. E nap különös alkalom és ösztönzés legyen számunkra, hogy könyörgésekkel, az irgalmas szeretet cselekedeteivel, búcsúkkal kimutassuk halottaink iránt érzett részvétünket. A sírok látogatása emlékeztessen bennünket a földi élet mulandóságára, s irányítsa tekintetünket a mennyei javakra. E két ünnep liturgiájában különös szépséggel jut kifejezésre hitünk a „szentek egyességében”, vagyis a küzdő, a szenvedő és a győzedelmes egyház kegyelmi közösségében.

Egy római sírvers a II. század közepéről: „Az Egyház volt az anyám, a Jóságos az atyám, kérlek, testvérek, hogy amikor idejöttök imádkozni, s fohászaitokkal kérlelitek az Atyát és a Fiút, gondoljatok rám, és emlékezzetek meg rólam, hogy a mindenható Isten örökre mentse meg azt, akit szeretett.”

 

                                November 4.

BORROMEO SZENT KÁROLY PÜSPÖK

                                            Emléknap

A lombardiai Aronában született 1538-ban. Miután mindkét jogból, az egyháziból és a világiból letette a doktorátust, nagybátyja, IV. Piusz pápa bíborossá (1560) és Milánó püspökévé (1563) nevezte ki. A trienti zsinat szellemében nyájának igaz pásztora volt, az egész egyházmegyét többször megvizsgálta, zsinatokat tartott, a lelkek üdvét célzó határozatokat hozott, és a keresztény erkölcsöket hatásosan előmozdította. Meghalt 1584. november 3-án, Milánóban.

Szentírási szakaszok: Róm 12,3-13; Jn 10,11-16


                                November 5.

                    SZENT IMRE HERCEG

                                                    Ünnep

Szent István királynak és Boldog Gizellának fiaként 1007-ben született Székesfehérvárott. Hétéves korától Szent Gellért nevelte életszentségre, és oktatta korának tudományára. A királyi udvarban is az imádság, a rejtettség és a teljes lemondás szentje lett. Kegyelmi sugallatra a legkedvesebbet: teljes lelki és testi tisztaságát ajánlotta fel Istennek. Bár atyja kívánságára házasságra lépett, szűzi tisztaságát mégis megőrizte, élete így lett jel és példakép. Nem tudjuk, ki volt a felesége, de akárki volt, bizonnyal méltó volt Imréhez, mert a házasságban a nagyobb erényt többre értékelte, mint a gyermekek utáni vágyat. Meghalt 1031. szeptember 2-án. Szent László király uralkodása alatt, István király és Gellért püspök szentté avatásának évében, 1083. november 5-ém őt is szentté avatták.

Szentírási szakaszok: Bölcs 4,7-14, vagy Róm 8,28-30; Lk 12,35-40


                                November 9.

A LATERÁNI-BAZILIKA FELSZENTELÉSE

                                            Ünnep

A Konstantin császár által (Rómában) a Lateránban építtetett bazilika felszentelésének évfordulóját a XII. századtól e napon ünnepelték meg. Ez a megemlékezés eredetileg Róma városának ünnepe volt, majd később mivel – ez a bazilika „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje” – tiszteletét az egész római katolikus Egyházra kiterjesztették. A mai ünnep kifejezésre juttatja az egységet és a szeretetet Péter apostoli széke iránt, amely Antiochiai Szent Ignác tanúsága szerint „az egyetemes szeretetközösség élén áll.”

Szentírási szakaszok: Ez 47,1-2.8-9.12, vagy 1Kor 3,9b-11.16-17; Jn 2,13-22


                                    November 10.

NAGY SZENT LEÓ PÁPA ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

                                                Emléknap

Etruriában született. Péter katedrájára 440-ben emelték. A lelkek igazi pásztora és atyja volt. Minden módon a hit épségének erősítésére törekedett, az Egyház egységét állhatatosan védelmezte. A barbárok (Attila, Geizerik) támadásait erejéhez képest visszaszorítani vagy mérsékelni igyekezett. Ezért joggal nevezzük őt „Nagy”-nak. Meghalt 461. november 10-én, Rómában.

Szentírási szakaszok: Sir 39,8-14; Mt 16,13-19


                                November 11.

        TOURS-I SZENT MÁRTON PÜSPÖK

                                            Emléknap

A pannóniai Sabariában (ma Szombathely) született 316 körül pogány szülőktől. A keresztség felvétele és a katonai szolgálattól való megválás után a galliai Ligugé mellett monostort alapított, ahol Szent Hiláriusz vezetésével szerzetesi életet élt. Majd pappá szentelték, és Tours püspökévé választották. A jó pásztor példáját magán valósította meg. Más monostorokat is alapított, a papság műveltségét emelte, a szegényeknek hirdette az evangéliumot. Meghalt 397. november 8-án.

Szentírási szakaszok: Iz 61,1-3a; Mt 25,31-40

                                November 12.

SZENT JOZAFÁT PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

                                            Emléknap

Ukrajnában született 1580 körül, ortodox szülőktől. A katolikus hitre térve belépett Nagy Szent Vazul szerzetesei közé. Pappá szentelték, és Polock püspökévé választották. Az Egyház egységén lankadatlan erővel dolgozott. Ellenségei halálra keresték, 1623. november 12-én halt vértanúhalált.

Szentírási szakaszok: Ef 4,1-7.11-13; Jn 17,20-26


                                November 19.

            ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET

                                                Ünnep

II. András magyar király és meráni Gertrúd hercegnő leányaként született 1207-ben, valószínűleg a sárospataki királyi várban. Még kisleányként férjhez adták Lajos türingiai tartománygrófhoz, akit három gyermekkel ajándékozott meg. A mennyei dolgok szemlélése töltötte be szívét. Férje halála (1227) után a szegénységet választva élt. Kórházat alapított, és maga szolgálta a betegeket. Meghalt Marburgban 1231. november 17-én.

Szentírási szakaszok: Péld 31,10-13.19-20.30-31; 1 Jn 3,14-18; Lk 6,27-38


                                November 22.

        SZENT CECÍLIA SZŰZ ÉS VÉRTANÚ

                                                Emléknap

Szent Cecília tiszteletére Rómában már az V. században bazilikát építettek. Kultusza mindenfelé elterjedt vértanúságának története révén. Ez úgy mutatja be őt, mint a keresztény nő eszményi példaképét, aki a szüzességet választotta, és Krisztus szeretetéért vértanúságot szenvedett.

Szentírási szakaszok: Lev 19,1-2.17-18; Mt 7,21-27


                                November 24.

DUNG-LAC SZENT ANDRÁS ÁLDOZÓPAP ÉS TÁRSAI VÉRTANÚK

                                                Emléknap

A vietnami keresztények a 17. században az evangélium terjesztését példás életükkel és hősies helytállásukkal segítették elő. A szerzetesek és egyházmegyés papok mellett a legkülönbözőbb hivatású világiak is szenvedtek hitükért. A 117 vietnami vértanú nagyobbrészt bennszülött volt, a többi pedig misszionárius. Válogatott, kegyetlen kínzásokat elszenvedve és hitüket vérükkel megpecsételve lettek a vietnami Egyház magvetői. Kiemelkedik közülük Dung-Lac András domonkos szerzetes. II. János Pál pápa 1988. június 19-én iktatta őket a szentek közé.


                                    November 25.

                    KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPE

                               Főünnep

1. Az Atya mindent Krisztusban teremtett az égen és a földön, a láthatókat és láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket, hatalmasságokat; minden őáltala és őérette teremtetett (Kol 1,16). Krisztus tehát a Fő és a Király a teremtés jogán.

2. Benne van megváltásunk az ő vére által (Ef 1,7) … ő a Testnek, az Egyháznak feje (Kol 1,18). Tehát Krisztus a Fő, a Király a szent vére árán szerzett megváltás jogcímén.

3. Krisztus e kettős jogon urunk, törvényhozónk, mégpedig az egyes embernek éppúgy, mint a társadalomnak. Uralmát azonban nem erőszakkal akarja megvalósítani, hanem szeretetteljes vonzásával, hogy szabad akarattal ismerjük el felszabadító uralmát. A korunkban az emberiségre különös súllyal nehezedő nyomorúságnak oka voltaképpen a népek elpártolása Krisztustól.

Ez az ünnep évről évre hathatósan hirdeti Krisztusnak az emberek és a dolgok fölött való felséges és feltétlen uralmát.

4. Isten úgy akarta, hogy Krisztus fősége és uralma a történelem végén nyilvánuljon ki világosan. Az utolsó ítéleten ő lesz a Bíró, aki mindent összefoglal és átad az Atyának.

Az ünnep története

Krisztus Király ünnepét XI. Piusz pápa rendelte el 1925-ben, Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapra, hogy az elpogányosodó korban, a hamis szabadosság lázongásai között az Egyház tagjait Krisztus főségének elismerésére hívja. Az ünnepet a II. Vatikáni Zsinat (1965) után áthelyezték ádvent előtti utolsó vasárnapra. Ezzel az Egyház azt emeli ki a liturgiájában, hogy Krisztus királysága, mely láthatatlanul állandóan megvalósul az ő híveiben, az idők végén láthatóan is megjelenik és az emberiség történelmi útját teljessé teszi, annak értelmet ad.

Szentírási szakaszok: Ez 34,11-12.15-17; 1 Kor 15,20-26a; Mt 25,31-46


                                November 30.

                SZENT ANDRÁS APOSTOL

                                                Ünnep

Szent András Betszaidában született. Előbb Keresztelő Szent János tanítványa volt, majd később Krisztust követte, és elvezette hozzá testvérét, Pétert is. Fülöppel együtt ő vitte Jézushoz az érdeklődő pogányokat. A csodálatos kenyérszaporításkor ő hívta fel Jézus figyelmét, hogy az egyik gyermeknél van hal és kenyér. A hagyomány szerint az első Pünkösd után több helyen hirdette az evangéliumot, és Achájában, a mai Görögország területén keresztre feszítették.

Szentírási szakaszok: Róm 10,9-18; Mt 4,18-22