Az alábbi linkre kattintva, hosszabb leírás olvasható a napi szentről.

                                               

 

November 4.

BORROMEO SZENT KÁROLY PÜSPÖK

Emléknap

 

         A lombardiai Aronában született 1538-ban. Miután mindkét jogból, az egyháziból és a világiból letette a doktorátust, nagybátyja, IV. Piusz pápa bíborossá (1560) és Milánó püspökévé (1563) nevezte ki. A trienti zsinat szellemében nyájának igaz pásztora volt, az egész egyházmegyét többször megvizsgálta, zsinatokat tartott, a lelkek üdvét célzó határozatokat hozott, és a keresztény erkölcsöket hatásosan előmozdította. Meghalt 1584. november 3-án, Milánóban.

 

Szentírási szakaszok: Róm 12,3-13; Jn 10,11-16

 

 

 

 

November 5.

SZENT IMRE HERCEG

Ünnep

 

         Szent István királynak és Boldog Gizellának fiaként 1007-ben született Székesfehérvárott. Hétéves korától Szent Gellért nevelte életszentségre, és oktatta korának tudományára. A királyi udvarban is az imádság, a rejtettség és a teljes lemondás szentje lett. Kegyelmi sugallatra a legkedvesebbet: teljes lelki és testi tisztaságát ajánlotta fel Istennek. Bár atyja kívánságára házasságra lépett, szűzi tisztaságát mégis megőrizte, élete így lett jel és példakép. Nem tudjuk, ki volt a felesége, de akárki volt, bizonnyal méltó volt Imréhez, mert a házasságban a nagyobb erényt többre értékelte, mint a gyermekek utáni vágyat. Meghalt  1031. szeptember 2-án. Szent László király uralkodása alatt, István király és Gellért püspök szentté avatásának évében, 1083. november 5-ém őt is szentté avatták. 

 

Szentírási szakaszok: Bölcs 4,7-14, vagy Róm 8,28-30; Lk 12,35-40  

 

 

November 9.

A LATERÁNI-BAZILIKA FELSZENTELÉSE

Ünnep

 

         A Konstantin császár által (Rómában) a Lateránban építtetett bazilika felszentelésének évfordulóját a XII. századtól e napon ünnepelték meg. Ez a megemlékezés eredetileg Róma városának ünnepe volt, majd később mivel – ez a bazilika „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje” – tiszteletét az egész római katolikus Egyházra kiterjesztették. A mai ünnep kifejezésre juttatja az egységet és a szeretetet Péter apostoli széke iránt, amely Antiochiai Szent Ignác tanúsága szerint „az egyetemes szeretetközösség élén áll.”

 

Szentírási szakaszok: Ez 47,1-2.8-9.12, vagy 1Kor 3,9b-11.16-17; Jn 2,13-22

 

 

 

November 10.

NAGY SZENT LEÓ PÁPA ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

Emléknap

 

         Etruriában született. Péter katedrájára 440-ben emelték. A lelkek igazi pásztora és atyja volt. Minden módon a hit épségének erősítésére törekedett, az Egyház egységét állhatatosan védelmezte. A barbárok (Attila, Geizerik) támadásait erejéhez képest visszaszorítani vagy mérsékelni igyekezett. Ezért joggal nevezzük őt „Nagy”-nak. Meghalt 461. november 10-én, Rómában.

 

Szentírási szakaszok: Sir 39,8-14; Mt 16,13-19

 

 

 

November 11.

TOURS-I SZENT MÁRTON PÜSPÖK

Emléknap

 

         A pannóniai Sabariában (ma Szombathely) született 316 körül pogány szülőktől. A keresztség felvétele és a katonai szolgálattól való megválás után a galliai Ligugé mellett monostort alapított, ahol Szent Hiláriusz vezetésével szerzetesi életet élt. Majd pappá szentelték, és Tours püspökévé választották. A jó pásztor példáját magán valósította meg. Más monostorokat is alapított, a papság műveltségét emelte, a szegényeknek hirdette az evangéliumot. Meghalt 397. november 8-án.

 

Szentírási szakaszok: Iz 61,1-3a; Mt 25,31-40

 

November 12.

SZENT JOZAFÁT PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

Emléknap

 

         Ukrajnában született 1580 körül, ortodox szülőktől. A katolikus hitre térve belépett Nagy Szent Vazul szerzetesei közé. Pappá szentelték, és Polock püspökévé választották. Az Egyház egységén lankadatlan erővel dolgozott. Ellenségei halálra keresték, 1623. november 12-én halt vértanúhalált.

 

Szentírási szakaszok: Ef 4,1-7.11-13; Jn 17,20-26

 

 

November 19.

ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET

Ünnep

 

         II. András magyar király és meráni Gertrúd hercegnő leányaként született 1207-ben, valószínűleg a sárospataki királyi várban. Még kisleányként férjhez adták Lajos türingiai tartománygrófhoz, akit három gyermekkel ajándékozott meg. A mennyei dolgok szemlélése töltötte be szívét. Férje halála (1227) után a szegénységet választva élt. Kórházat alapított, és maga szolgálta a betegeket. Meghalt Marburgban 1231. november 17-én.

 

Szentírási szakaszok: Péld 31,10-13.19-20.30-31; 1 Jn 3,14-18; Lk 6,27-38

 

  

 

November 22.

SZENT CECÍLIA SZŰZ ÉS VÉRTANÚ

Emléknap

 

         Szent Cecília tiszteletére Rómában már az V. században bazilikát építettek. Kultusza mindenfelé elterjedt vértanúságának története révén. Ez úgy mutatja be őt, mint a keresztény nő eszményi példaképét, aki a szüzességet választotta, és Krisztus szeretetéért vértanúságot szenvedett.

 

Szentírási szakaszok: Lev 19,1-2.17-18; Mt 7,21-27

 

 

 

November 24.

DUNG-LAC SZENT ANDRÁS ÁLDOZÓPAP ÉS TÁRSAI VÉRTANÚK

Emléknap

 

         A vietnami keresztények a 17. században az evangélium terjesztését példás életükkel és hősies helytállásukkal segítették elő. A szerzetesek és egyházmegyés papok mellett a legkülönbözőbb hivatású világiak is szenvedtek hitükért. A 117 vietnami vértanú nagyobbrészt bennszülött volt, a többi pedig misszionárius. Válogatott, kegyetlen kínzásokat elszenvedve és hitüket vérükkel megpecsételve lettek a vietnami Egyház magvetői. Kiemelkedik közülük Dung-Lac András domonkos szerzetes. II. János Pál pápa 1988. június 19-én iktatta őket a szentek közé.

 

 

 

KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPE

Főünnep

 

        1. Az Atya mindent Krisztusban teremtett az égen és a földön, a láthatókat és láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket, hatalmasságokat; minden őáltala és őérette teremtetett (Kol 1,16). Krisztus tehát a Fő és a Király a teremtés jogán.

        2. Benne van megváltásunk az ő vére által (Ef 1,7) … ő a Testnek, az Egyháznak feje (Kol 1,18). Tehát Krisztus a Fő, a Király a szent vére árán szerzett megváltás jogcímén.

        3. Krisztus e kettős jogon urunk, törvényhozónk, mégpedig az egyes embernek éppúgy, mint a társadalomnak. Uralmát azonban nem erőszakkal akarja megvalósítani, hanem szeretetteljes vonzásával, hogy szabad akarattal ismerjük el felszabadító uralmát. A korunkban az emberiségre különös súllyal nehezedő nyomorúságnak oka voltaképpen a népek elpártolása Krisztustól.

Ez az ünnep évről évre hathatósan hirdeti Krisztusnak az emberek és a dolgok fölött való felséges és feltétlen uralmát.

        4. Isten úgy akarta, hogy Krisztus fősége és uralma a történelem végén nyilvánuljon ki világosan. Az utolsó ítéleten ő lesz a Bíró, aki mindent összefoglal és átad az Atyának.

 

Az ünnep története

 

         Krisztus Király ünnepét XI. Piusz pápa rendelte el 1925-ben, Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapra, hogy az elpogányosodó korban, a hamis szabadosság lázongásai között az Egyház tagjait Krisztus főségének elismerésére hívja. Az ünnepet a II. Vatikáni Zsinat (1965) után áthelyezték ádvent előtti utolsó vasárnapra. Ezzel az Egyház azt emeli ki a liturgiájában, hogy Krisztus királysága, mely láthatatlanul állandóan megvalósul az ő híveiben, az idők végén láthatóan is megjelenik és az emberiség történelmi útját teljessé teszi, annak értelmet ad.

 

Szentírási szakaszok: Ez 34,11-12.15-17; 1 Kor 15,20-26a; Mt 25,31-46 

 

 

 

November 30.

SZENT ANDRÁS APOSTOL

Ünnep

 

         Szent András Betszaidában született. Előbb Keresztelő Szent János tanítványa volt, majd később Krisztust követte, és elvezette hozzá testvérét, Pétert is. Fülöppel együtt ő vitte Jézushoz az érdeklődő pogányokat. A csodálatos kenyérszaporításkor ő hívta fel Jézus figyelmét, hogy az egyik gyermeknél van hal és kenyér. A hagyomány szerint az első Pünkösd után több helyen hirdette az evangéliumot, és Achájában, a mai Görögország területén keresztre feszítették.

 

Szentírási szakaszok: Róm 10,9-18; Mt 4,18-22