Az alábbi linkre kattintva, hosszabb leírás olvasható a napi szentről.

                                               

Június 5.

SZENT BONIFÁC PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

Emléknap

 

            Angliában született 673 körül. Bencés szerzetesként élt az exeteri monostorban. 719-ben Németországba ment a hitet hirdetni. E tevékenysége gyümölcsöző volt. Püspökké szentelése után a mainzi egyházmegyét kormányozta, társakat gyűjtött maga mellé, akiknek segítségével számos egyházmegyét alapított vagy megújított Bajorországban, Türingiában és a frankok földjén. Zsinatokat is tartott, és törvényeket hozott. Amikor a frízeket térítette, a pogányok megölték társaival együtt 754. június 5-én. Testét az általa alapított fuldai monostorban helyezték el.

 

Szentírási szakaszok: Apcsel 26,19-23; Jn 10,11-16

 

 

Június 11.

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

Főünnep

 

 

Áldott legyen az Atyaisten, és Isten egyszülött Fia,

valamint a Szentlélek,

mert irgalmasságot gyakorolt velünk.

 

Az egész liturgia célja a Szentháromság dicsérete. Minden imádságot az ő nevében kezdünk és fejezünk be; a zsoltárok végén a „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek…” kis-doxológiát (dicsőítést) mondjuk.

A szentmisében a „Dicsőség a magasságban…” kezdetű nagy-doxológia a Szentháromság tiszteletére hangzik el.

A Hiszekegy, s a Szent vagy, a Te Deum is a Szentháromság ünneplő dicsérete.

Voltaképpen a karácsony, húsvét, pünkösd titkáért is az egész Szentháromságot illeti a hálaadás és imádás.

            Már a X. század óta elterjedt szokás az Egyházban, hogy a két nagy ünnepi időszak lezárása után külön ünnepet szentelünk a Szentháromság tiszteletére.

 

Szentírási szakaszok: MTörv 4,32-34.39-40; Róm 8,14-17; Mt 28,16-20

 

 

Június 13.

PÁDUAI SZENT ANTAL

ÁLDOZÓPAP ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

Emléknap

 

            A portugáliai Lisszabonban született a XII. század vége felé. Előbb az Ágostonos-rendi kanonok közé lépett be, majd pappá szentelése után a ferencesekhez ment át, hogy Afrika népei között hirdesse az evangéliumot. Franciaországban és Itáliában vándorprédikátorként gyümölcsözően tevékenykedett, sok eretneket megtérített, és rendjében elsőként tanította tudományokra a testvéreket. Tudománytól és kedvességtől átjárt beszédeket írt. Páduában halt meg 1231. június 13-án.

 

Szentírási szakaszok: Iz 61,1-3a; Lk 10,1-9

 

 

Június 15.

ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG JOLÁN SZERZETESNŐ

Emléknap

 

IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, Szent Kinga, Boldog Konstancia és Szent Margit testvére. 1238 körül született. Szüleivel együtt végigszenvedte a tatárok előli menekülés viszontagságait. Szülei alig 5 éves korában nővérének, Szent Kingának, Szemérmes Boleszláv lengyel király feleségének gondjaira bízzák. 1256-ban lett Jámbor Boleszláv fejedelem felesége, három leánya született. Kitűnt férje iránti szerető engedelmességével, útjaira elkísérte, hogy segítse a szegényeket. A ferences eszmény hatására két kolostort alapított a klarisszáknak.

Férje halála után (1279) belépett a klarisszák sandeczi kolostorába, ahol nővére, Szent Kinga már várt reá. Majd a férjétől alapított gnieznói kolostor főnöknője lett, ahol egyik leánya szintén klarissza szerzetes volt. életét a ferences szegénység, és az Üdvözítő szenvedéséről való elmélkedés jellemezte.

1298. június 11-én halt meg, sírja zarándokhely lett. XII. Leó pápa 1827-ben avatta boldoggá.

 

Szentírási szakaszok: 1 Jn 3,14-18; Lk 6,27-38

 

 

Június 18.

KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE,

ÚRNAPJA

Főünnep

 

 

A gabona javával táplálta őket az Úr,

és jóllakatta mézzel a sziklából.

Zsolt 80,17

 

A Szentháromság vasárnapját követő csütörtököt az Egyház annak a titoknak ünneplésére szenteli, hogy a kenyér és a bor külső színe alatt Jézus Krisztusnak, az Isten-embernek teste és vére, istensége és embersége, valójában, igazán és lényegileg jelen van. (Magyarországon ez idő szerint a rákövetkező vasárnap tartjuk.)

 

Krisztus maga adta tudtul egy látomásban lüttichi szent Juliannának kívánságát, hogy szeretetének ezen titkát egyházi ünneppel is dicsőítsék. IV. Orbán pápa 1264-ben rendelte el ezt az ünnepet, s az ő megbízásából Aquinói Szent Tamás írta meg a liturgikus szövegeket és a nap csodálatos szekvenciáját, a Lauda Sion-t.

 

Szentírási szakaszok: Kiv 24,3-8; Zsid 9,11-15; Mk 14,12-16.22-26

 

 

Június 21.

GONZÁGA SZENT ALAJOS SZERZETES

Emléknap

 

1568-ban született a lombardiai Mantova közelében a Castiglione hercegi családból. Édesanyjától jámbor nevelést kapott, mindenki előtt úgy tűnt, hogy a vallásos élethez kiváltképpen hajlama van. A hercegséghez való jogát öccsének átengedte, Rómában belépett a Jézus-Társaságba (jezsuita rendbe). Amikor a kórházakban a betegeknek szolgált, maga is megkapta a pestist. Meghalt 1591. június 21-én, Rómában.

 

Szentírási szakaszok: 1 Jn 5,1-5; Mt 22,34-40

 

 

Június 22.

FISHER SZENT JÁNOS PÜSPÖK

ÉS MORUS SZENT TAMÁS VÉRTANÚK

 

Fisher János 1469-ben született, hittudományt az angliai Cambridge-ben tanult, és pappá szentelték. Rochester püspöke lett, szigorú életet élt, kiváló lelkipásztor lett belőle, híveit gyakran látogatta. Kora tévedései ellen több művet írt.

Morus Tamás 1477-ben született, Oxfordban tanult. Házasságából egy fiú és három leány született. A királyi udvarban a kancellári tisztet töltötte be. Az állam helyes kormányzásáról szóló és a vallás védelmét szolgáló műveket írt.

Mindkettőjüket lefejezték 1535-ben, VIII. Henrik király parancsára, akinek ellene mondtak házasságának felbontása kérdésében, mégpedig Fisher Jánost június 22-én, Morus Tamást pedig július 6-án. Míg Fisher János püspök a börtönben volt, III. Pál pápa bíborossá nevezte ki.

 

Szentírási szakaszok: 1 Pét 4,12-19; Mt 10,34-39

 

 

Június 23.

JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE

Főünnep

 

 

Szívének minden gondolata az nemzedékről nemzedékre,

hogy kimentse lelküket a halálból,

és táplálja őket az éhínség idején.

Zsolt 32,11.19

 

            Jézus Szívének, irgalmas szeretetének tisztelete szellemében, tartalmában oly régi, mint maga az Egyház. Külső formáját azonban Szent Gertrúd, a lánglelkű bencés apáca alapította meg a XIII. században. Miután sokan voltak még buzgó apostolai e kultusznak, az Úr Alacoque Szent Margitnak egy látomásban kinyilvánította azt a kívánságát, hogy e titoknak külön ünnepet szenteljenek.

            XIII. Kelemen pápa hagyta jóvá ezt az ünnepet (1765), majd IX. Piusz pápa az egész Egyházban bevezette (1856), hogy e tisztelet gyógyszer legyen a XIX. századi vallási lanyhulás, elhidegülés ellen.

            Az ünnep ma is a buzgóság élesztője, védelem minden olyan áramlat ellen, mely a vallásból az érzelmet kiküszöbölve, azt pusztán világnézetté formálná. Bár legújabb ünnepeink közül való, lényegében mégis azt a szeretetet ünnepli, amelyet Krisztus húsvéti misztériumában mutatott meg az emberiségnek.

 Szentírási szakaszok: Oz 11,1b.3-4.8c-9; Ef 3,8-12.14-19; Jn 19,31-37

 

 

 

Június 24.

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSE

Főünnep

 

            A legszentebb Istenanya után mindjárt Keresztelő Szent Jánosé az első hely a világ megváltásának történetében. „Asszonyok szülöttei közt nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.” (Mt 11,11) ― hirdeti róla maga az Üdvözítő. Az ő nagysága az Istenember visszavert fénye, mert közvetlenül előtte járt, és az utat készítette számára. Születését angyal hirdette. Bűnbánatot hirdet, s az a méltóság éri, hogy ő mutathatja be Krisztust a világnak: „Íme, az Isten Báránya! ” (Jn 1,29)

Míg a többi szentnek csak halála (vagyis mennyei születése) napját ünnepeljük, Jánosnak földi születésnapját is teljes liturgikus fénnyel üljük, éppúgy, mint a Megváltóét és Máriáét.

 

Szentírási szakaszok: Iz 49,1-6; Apcsel 13,22-26; Lk 1,57-66.80

 

 

Június 27.

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY

A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE VÉDŐSZENTJE

Főünnep

 

1046 körül született Lengyelországban. Atyjától, I. Béla királytól a lovagi erényeket és az országkormányzás elveit, anyjától, Richeza lengyel hercegnőtől a szilárd katolikus hitet és a mély vallásosságot örökölte. 1077-ben került a magyar trónra. Az ország kereszténnyé tételét, amelyet Szent István és a többi apostoli lelkületű hittérítő útnak indított, eredményesen befejezte. Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított, több bencés monostort létesített, 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. Ennek intézkedései hathatósan emelték a papság és a nép vallási, valamint fegyelmi színvonalát. A kunokat és más pogány törzseket, amelyek Magyarországra betörtek, legyőzte, és innen kiűzte. A szenvedőket és a szerencsétleneket atyai szeretettel felkarolta.

1095. július 29-én Nyitra mellett halt meg, földi maradványait a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek. Ezeket, valamint erényeit és érdemeit megvizsgálva III. Celesztin pápa, követe, Gergely bíboros által Váradon 1192. június 27-én a szenek sorába iktatta. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.

 

Szentírási szakaszok: Bölcs 10,10-14; Mt 22,34-40

 

 

Június 28.

SZENT IRÉNEUSZ PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ

Emléknap

 

130 körül született, Szmirnában nevelkedett, a város püspökének, Szent Polikárpnak volt a tanítványa. 177-ben a galliai Lyonban telepedett le, ahol pap, majd nem sokkal később e város püspöke lett. A katolikus hit védelmében a gnosztikusok tévedései ellen könyveket írt. A hagyomány szerint 200 körül vértanúságot szenvedett.

 

Szentírási szakaszok: 2 Tim 2,22b-26; Jn 17,20-26

 

 

Június 29.

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

Főünnep

 

Az apostolfejedelmek ünnepe. Simon Krisztus akaratából lett Péterré, Sziklává, hogy az Egyház reá épülhessen (Mt 16,18). Az apostolok között ő az első, testvéreinek megerősítője a hitben. Rómában lett vértanú, sírja fölött emelkedik a Szent Péter bazilika.

A Saulból lett Szent Pál, a népek apostola szintén Rómában lett vértanú. Vértanúságuk valószínű éve: 67.

 

Szentírási szakaszok: Apcsel 12,1-11; 2 Tim 4,6-8.17-18; Mt 16,13-19