Az alábbi linkre kattintva, hosszabb leírás olvasható a napi szentről.

                                                                                    

                                       
                                                                   

                                Szeptember 7.

    BOLDOG MÁRK, ISTVÁN ÉS MENYHÉRT

        ÁLDOZÓPAPOK, KASSAI VÉRTANÚK

                                                Emléknap

Kőrösi Márk (született: 1588-ban) a nagyszombati papnevelde rektora, majd esztergomi kanonok és széplaki apát volt, aki a katolikus hit védelmére Kassára ment, hogy az ott lelkipásztorkodó Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuitáknak segítsen.

Pongrácz István (született: 1582-ben) előkelő erdélyi nemesi család sarja volt, jezsuita lett. Ausztriában, majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Itt találta lengyel származású rendtársát, Grodecz Menyhértet (született: 1584-ben), aki a harmincéves háborúban tábori lelkész volt, majd Kassára került. Több nyelven beszélt, a katonák nemcsak megértették, de szelídsége és jóindulata miatt szerették is.

Bethlen Gábor és Rákóczi György kálvinista hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat azonnal őrizetbe vették, és arra akarták kényszeríteni, hogy az új valláshoz szegődjenek. Midőn ez nem sikerült nekik, szeptember 7-én borzalmasan megkínozták ás megcsonkították, majd a szennygödörbe dobták ki őket, ahol Pongrácz István még 20 órát élt. Nagyszombatban, az orsolyiták templomában vannak eltemetve. Szent X. Piusz pápa 1905-ben avatta őket boldoggá.

Szentírási szakaszok: Bölcs 3,1-9; Mt 10,28-33


                                Szeptember 8.

                SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE

                   (KISBOLDOGASSZONY)

                                              Ünnep

Az Egyház a Szeplőtelen Fogantatás után kilenc hónappal ünnepli e rendkívüli kegyelmekben gazdag gyermeknek születésnapját. Örömmel és ujjongással énekel bölcsőjénél, mert majd tőle születik Krisztus, az Igazság Napja, aki a bűnöket eltörli és a kegyelmeket kiárasztja. Mária születésének pontos helyét nem ismerjük. Fontosabb, hogy Dávid házához tarozik, s még fontosabb az a szerep, melyet Isten örök terveiben neki szánt. Az ünnepet a nyugati Egyház a 8. századtól tartja.

Szentírási szakaszok: Mik 5,2-5a vagy Róm 8,28-30; Mt 1,18-23

                                Szeptember 12.

                SZŰZ MÁRIA SZENT NEVE

                                            Emléknap

Mária neve héberül: Mirjam. Eredeti jelentése bizonytalan. Jézus idejében a „Marjam” formát használták. Az arám „mara” (Úr) szóból eredeztetve Úrnőt jelent. A rabbik magyarázata szerint a „marar” tőből származik, s jelentése: keserűség. A görög szentatyáknál főként három értelmezés szerepel: úrnő, megvilágosító, illetve tengernek mirhája. Szent Jeromos „a tenger csillagá”-nak mondja.

Mária nevenapja külön helyi ünnepként az újkorban bukkan föl, de csak Bécs felszabadítása (1683. szeptember 12.) után, Boldog XI. Ince pápa intézkedésére válik egyetemessé az Egyházban.

                                Szeptember 13.

            ARANYSZÁJÚ (KRIZOSZTOMOSZ)

 SZENT JÁNOS PÜSPÖK ÉS EGYHÁZTANÍTÓ

                                                Emléknap

Antiochiában született 349 körül. Kitűnő nevelésben részesült, aszketikus életet élt, majd 386-ban pappá szentelték, és igen eredményesen működött igehirdetőként. 397-ben konstantinápolyi püspökké választották. Igazi pásztor volt, a papság és a hívek erkölcsi magatartását törekedett pontosan szabályozni. A császári udvar és irigyeinek gyűlölködése miatt kétszer is számkivetésbe kényszerült menni. A sok szenvedéstől meggyötörve a Fekete-tenger melletti Kománában (Pontuszban) halt meg 407. szeptember 14-én. A katolikus tanítás kifejtésére és a keresztény élet helyes megmutatása céljából sokat beszélt és írt, úgyhogy méltán tiszteljük őt az „Aranyszájú” névvel.


Szentírási szakaszok: Ef 4,1-7.11-13; Mk 4,1-10.13-20

                                Szeptember 14.

A SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA

                                                Ünnep

A keresztrefeszítés Hegyén a 4. században épült bazilika felszentelési ünnepe. Ebben őrizték azt a keresztereklyét, melyet a hagyomány szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, Ilona talált meg 326-ban.

Az ünnep a szent keresztfát dicsőíti, üdvösségünk eszközét, melyre fölemeltetve az Úr „mindeneket magához vonzott” (Jn 12,32). A szenvedés jeléből a dicsőség jele lett, az „Emberfiának jele”, mely majd az utolsó napon feltűnik az égen.


Szentírási szakaszok: Szám 21,4-9; Fil 2,6-11; Jn 3,13-17

                            Szeptember 15.

                A FÁJDALMAS SZŰZANYA

                                            Emléknap


A kereszten függött a világ Váltsága, s Mária, az anya ott állt a kereszt tövében. A Simeon által egykor megjövendölt fájdalom átjárja szent szívét ― ekkor lett Jézus végakaratából mindnyájunk anyja.

Szentírási szakaszok: Zsid 5,7-8; Jn 19,25-27 vagy Lk 2,33-35

                                Szeptember 16.

                        SZENT KORNÉL PÁPA

ÉS SZENT CIPRIÁN PÜSPÖK VÉRTANÚK

                                                Emléknap

Kornélt 251-ben szentelték a római egyház püspökévé. A Novatianus-féle eretnekség ellen küzdött, és Ciprián segítségével tudta megerősíteni tekintélyét. Gallus császár száműzte őt. Civitavecchia mellett szenvedett vértanúságot, 253-ban. Holttestét Rómába vitték, és a Kallixtusz-katakombában temették el.

Ciprián Karthágóban született 210 körül pogány családból. Megtérve pap lett, majd 249-ben szülővárosa püspökévé szentelték. A nehéz időkben kitűnően kormányozta egyházát tetteivel és írásaival. A Valerianus-féle üldözés idején előbb számkivetésbe kényszerült, majd 258. szeptember 14-én vértanúságot szenvedett.


Szentírási szakaszok: 2 kor 6,4-10; Jn 17,11b-19

                                Szeptember 20.

KIM TAEGON SZENT ANDRÁS ÁLDOZÓPAP,

CSONG HASZANG SZENT PÁL ÉS TÁRSAIK,

                                VÉRTANÚK

                                            Emléknap

A XVII. század elején jutott el Koreába először a keresztény hit, világi hívek buzgósága folytán. Az erős és lelkes közösséget világi hívek vezették és tartották össze 1836-ig. Ekkor léptek először az ország földjére francia misszionáriusok. Ebből a közösségből valók voltak azok, akik az 1839., 1846. és 1866. évi üldözés idején vérükkel szentelték meg a koreai egyház indulását. Összesen 103-an voltak. Közülük kitűnik a lelkes pap és lelkipásztor, Kim Taegon András és a kiváló világi apostol, Csong Haszang Pál. A többiek és legtöbben világi hívek voltak: férfiak és nők, házasok és fiatalok, öregek és gyerekek is.

                                Szeptember 21.

 SZENT MÁTÉ APOSTOL ÉS EVANGÉLISTA

                                                   Ünnep

Kafarnaumban született. Adószedő volt, amikor Jézus meghívta. Arám nyelven írt evangéliumot. A hagyomány szerint Keleten hirdette az evangéliumot, és tanítását Etiópiában vérével pecsételte meg.


Szentírási szakaszok: Ef 4,1-7.11-13; Mt 9,9-13

                                Szeptember 27.

                PÁLI SZENT VINCE ÁLDOZÓPAP

                                                Emléknap

Franciaországban (Aquitániában) született 1581-ben. Tanulmányai és pappá szentelése (1600) után Párizsban plébános lett. A papság helyes nevelésére és a szegények megsegítésére 1625-ben misszióstársulatot alapított (lazaristák). Marillac Szent Lujzával együtt szervezte meg a Szeretet leányai (Irgalmas Nővérek) társulatát. Párizsban halt meg 1660. szeptember 27-én.

Szentírási szakaszok: 1 Kor 1,26-31; Mt 9,35-38

                                Szeptember 29.

SZENT MIHÁLY, SZENT GÁBOR ÉS SZENT

                RAFAEL FŐANGYALOK

                                            Ünnep

A szellemi teremtmények, Isten angyalai egyben az üdvösség szolgálatában állnak. Isten az Ószövetségben e közvetítőkön keresztül tudatta akaratát.

Mihály (neve annyit jelent: Ki olyan, mint az Isten?!) az angyalok feje, a Sátán elleni harc vezére, a haldoklók védelmezője (ezért ábrázolják szívesen a temetőkben). Gábriel (=Isten hírnöke) az üdvösségterv kezdetének szolgája, Keresztelő Szent János és Jézus születésének hírvivője. Rafael (=Isten gyógyít) Tóbiás könyvében szerepel, mint a szenvedésben, bajban, betegségben levő igaz izraeliták segítsége, „orvosa”, a vándorúton levő ifjú Tóbiás őrizője. Az angyalok létezését és védelmező-őrző szerepüket Jézus is megerősítette több kijelentésében!


Szentírási szakaszok: Dán 7,9-10.13-14 vagy Jel 12,7-12a; Jn 1,47-51

                                Szeptember 30.

        SZENT JEROMOS ÁLDOZÓPAP ÉS

                        EGYHÁZTANÍTÓ

                                            Emléknap

A dalmáciai Stridonban született 340 körül. Rómában tanult, ott is keresztelkedett meg. Aszkéta életet élt. 373-ban Jeruzsálembe indult, de Antiochiában megbetegedett. A chalkiszi sivatagban a remeték életét élte, 379-ben pappá szentelték. Rómába visszatérve Szent Damazusz pápa titkára lett, itt kezdte latinra fordítani a Szentírás könyveit, és előmozdította a szerzetesi életet. 385-ben elhagyta Rómát, Betlehemben telepedett le, azonban továbbra is tevékenyen kivette részét az Egyház gondjaiból. Sok művet írt, főként Szentírás-magyarázatokat. Betlehemben halt meg 420. szeptember 30-án.


Szentírási szakaszok: 2 Tim 3,14-17; Mt 13,47-52